TenoutofTen2010

'ICI' PARIS 29.04.2011. 21.25 h

Gyors léptekkel próbálom az időt behozni  a Champs-Elysées szögletesre vágott fái alatt haladva a Place de la Concorde felől, a Le pont Alexandre  III.  felé. Eredetileg a találkozás időpontja 9h a hídon.  Tudtam, hogy már nem érek oda időben, ezért rádobtam egy SMS-t. Vajon miért van az, hogy a 'fontos' találkozásaimra sosem érek oda időben. A bölcsek azt mondják, hogy aki késve érkezik erre a világra születésekor az míg itt van mindig elkésik minden honnan... Na ennél jobb indokot én sem tudtam volna kitalálni, pedig nagy mestere vagyok ennek! ... is!... :-) Egy gomb nyomás és az üzenet landolt a másik oldalon:

Photo: www.biphoto.eoldal.hu by Ilona Barna

Évekkel ezelőtt, ha jól emlékszem 2008-ban..., ebben az esti órákban fotózgattam itt először Viktorral.

Akkor nem gondoltam volna, hogy valaha egy izgalmas találkozási pont lesz az életemben majd, Párizs egyik legszebb hídja. A kedvenc hidam!

Kicsit lassítottam a lépteimen, hogy élvezzem a körülöttem lévő nyüzsgést. Gyorsba egy-két fotó... Nem tudom fékezni magam, imádom ezt a helyet. Úgy érzem most is, mint számtalanszor, hogy itthon vagyok. Viktor sürget, ezt azért nem bírom annyira, de most az egyszer elfogadom és szó nélkül tépem az utat. Befordulunk a híd felé a levegő kezd sűrűsödni a lámpák már égnek.  Na, most aztán merre? Nem beszéltünk meg pontos helyet, de nem aggódom. Biztos vagyok abban, hogy perceken belül fel fog tűnni... és már látom is... vagy talán még sem?!... Kicsit távol van és elbizonytalanodtam. Na, akkor megnézem közelebbről és máris átmegyek a híd túl oldalára. Viktor tapintatosan lemaradt, de készen elkapni  a CANON -jával az első találkozási pillanatot. Ezt nem látom, csak érzem... ismervén Őt. 

Cilo háta mögé állok, aki közben visszanézi a fotót, hogy rendben van-e, amit az előző pillanatban készített... Ő is, mint én imád fotózni!  Kicsit a válla fölött előre hajolva (ehhez pipiskednem kellett, de nem akartam, hogy rögtön észrevegyen!) bekukucskáltam én is... elég jól sikerült! Tehetséges fotós!  Ebben a pillanatban úgy érzem, hogy meg kell szólalnom:

- Hmmm... C'est bien photo! - mosolyogva, kedvesen már hajlok be a gép fölé..., mint egy kíváncsiskodó idegen , aki éppen arra járt ...

Erre Ő lassan rám emeli a tekintetét, kissé meglepődve a váratlan vagy talán másképp elképzelt első  találkozási pillanattól..., majd kedvesen elmosolyodik.... és, mint egy film jelenetben, a szemembe néz és halkan, szinte suttogva nyugodt, mély zöngésű hangján megszólalt...

- Ilo...?  - kételkedve, nem akarja elhinni, hogy ez tényleg a valóság...

Cilo - 'ICI PARIS' - Ilo

- C'est moi... Je suis ici... - mondom boldogan nevetve és tetszik a pillanat!

                        
                           'ICI PARIS! 
                 JE SUIS ICI Á PARIS!'

Ezzel megtört a kételkedés pillanata, felfogtuk mind a ketten a valóságot. Felkacagtunk  szinte egyszerre  hangosan. Széttárta karját, kicsit megtorpantak a felemelt izmos karjai a levegőben, alig lehetett érzékelni ezt..., várta a mozdulatomat... és Én semmivel nem törődve boldogan, gondolkodás nélkül, simulva bújtam hozzá...

Ettől a pillanattól kezdve, mint egy gombnyomásra belekerültünk  egymás életének forgató könyvébe...

(á suivre....)

1. Előzmény:
Pár hete kaptam ajándékba egy fotót Cilo-tól 'alias JY Cylly'  és a meglepő csak az volt szinte ugyan arról a helyről készítette Ő is a felvételt, mint én annak idején. Hogy miért is kaptam ezt, hát annak egy kicsit hosszabb lenne a története, de röviden, csak azért..., "mert megérdemlem" :) ... Az életben az ember mindig azt kapja vissza, amit ad..., legalábbis előbb vagy utóbb! '